Legfrissebb tartalom
Főoldal / Fénytechnika / Miért vannak többszörös árkülönbségek azonosnak tűnő LED-es reflektorok között? – Második rész

Miért vannak többszörös árkülönbségek azonosnak tűnő LED-es reflektorok között? – Második rész

Eljutottunk magukig a fényforrásokig, azaz a LED-ekig. Kezdjük is el az egyik legnagyobb talánnyal: a vetítési szöggel.
beamangle
A LED-ek a felhasználók által látható szép csillogó – plexi optika nélkül általában 120 fokos vetítési szöggel rendelkeznek, ezt “húzza össze” a már említett másodlagos optika a reflektor által vetített szögre. És már itt el is kezdődnek a gondok: jól látszik, minél szűkebb vetítési szöget szeretnénk, annál nagyobb korrekcióra van szükség. Ebből pedig nem nehéz kitalálni: szűk vetítési szöget olcsó lámpa nem fog tudni produkálni. Persze ráírják, hogy 8 fok, 10 vagy 15, de legyünk biztosak benne,ez a kategória jó, ha a 25-45 fokos tartományban hozzák a formájukat, ha “spotos” fényt szeretnénk, akkor jóval mélyebben a pénztárcánkba kell nyúlnunk.

Persze, ha nem kell túl nagy fényerő, és a hatásfok jelentős romlását sem bánjuk, akkor találhatunk olcsó, elvben szűk vetítésű lámpát a piacon: de ez vagy nem lesz szűk, vagy nem lesz fényereje, vagy/és más bajok is lesznek vele.
– Először is a megadott vetítési szögek mindig nagyon szubjektívek. Mivel nem spotos, hanem wash-szerű, elkent fényről beszélünk, így eleve nehéz meghatározni a vetítési szöget. A LED-eknél ez többszörösen igaz, mert teljesen optika-függő, hogy a nagyobb fényerejű főcsóva körül milyen erősségű és méretű “holdudvar” található. Elvben úgy illik megadni a vetítési szöget, hogy a fényáram 90%-a azon belül legyen lesugározva, de ez tényleg csak a komoly gyártók esetében vehető komolyan. A Bajok akkor kezdődnek, amikor több energia jut az udvarba, mint magába a csóvába… Ami nem azt jelenti, hogy nincs központi, erősebb sugár, azt viszont igen, hogy annak fénye igencsak halovány! Ráadásul maga az udvar, ami éppen ezért igencsak jól látható, akár 30-40-50 fokos is lehet, ezzel jelentősen rontva a spot-hatást!beam_and_field_angles
– És ezen az végkép nem segít, hogy az olcsó lámpákba épített optikák hatásfoka egyébként is – természetes módon – sokkal rosszabb, mint a márkásaké, így az egyébként is haloványabb (olcsóbb) LED-ektől még kevesebbet várhatunk el. Ez a széles (25-50 fokos) vetítésű lámpáknál nem jelent olyan vészes különbséget, de a spotos jellegű (8-22 fokos) optikák esetén sokkal kritikusabb kérdés.
– A felsőbb kategóriás reflektoroknál elvárhatjuk, hogy tényleg a megadott vetítési szöget hozza a lámpa, mint a koncentrált, nagy fényerejű csóva, sőt, igényes gyártók azt is megadják, hogy mi a lámpa legnagyobb szórása (pl. 22/45 fok). Ha feltételezzük, hogy a beépített LED hatásfoka azonos is, az optikák közötti minőség-különbségből származó, hasznosuló fényáramban megmutatkozó különbség óriási is lehet, ezáltal lehet, hogy egy azonos paraméterekkel rendelkező, de kétszer annyiba kerülő reflektor “látszólag érthetetlen okból” akár dupla megvilágítást is produkál! (és csak zárójelben jegyzem meg, hogy a zoomos LED-optikáknál még nagyobb a káosz, sajnos ki kell jelentenünk, hogy az olcsó, zoomos lámpák még széles vetítési szög mellett is inkább sötétítenek, mint világítanak, hogy a spot-oldal fényerejéről ne is beszéljünk…)

photometric– A színváltásra képes típusoknál további probléma, de ott nagyon komoly gondokat okoz, hogy a szűkre összehúzott csóva nem homogén, megjelennek benne a színkomponensek. Tehát külön látszik egy kék, piros, zöld, és mivel ma már ambersárga, fehér, uv szín is megjelenik az integrált LED-ekben, így ezek a színek is láthatóvá válnak. Ez pedig nemhogy furcsa, de sok felhasználás esetén esztétikailag elfogadhatatlan! Melyik a legkritikusabb helyzet? Amikor kis távolságban, súrol egy felületet a csóvánk! A képek jól mutatják, milyen “bazári hangulat” tud a szép esztétikus színek helyett megjelenni! Ha nagyobb a távolság, vagy csak direktbe vetül, nem súrol a csóva, akkor ez a probléma nem, vagy nagyon ritkán (nagyon szar lámpa esetén) jelentkezik csak!
Természetesen a márkák nem engedhetik ezt meg maguknak, és – milyen érdekes – pont ezért bizonyos szűk tartományokba egyes lámpa-típusaiknál nem is merészkednek le… (de majd a copy-termék megoldja!?!?)
– Ha kicsi az egyes LED-ek nyílásszöge, akkor nagyon sok múlik azok beépítési pontosságán is. Nem kell nagy képzelőerő hozzá, mi történik, ha a LED-ek nem egy síkban helyezkednek el: össze-vissza fognak világítani mindenfelé! És ehhez nem kellenek nagy eltérések! 1-2 fok bőven elegendő ahhoz, hogy úgy tűnjék, össze-vissza “kacsáznak” a csóvák (pl. ha füstben világítunk), és még ennél is kevesebb kell hozzá, hogy az összes LED együttes, vetült fénye ne megfelelő alakú legyen: ugye elvárjuk egy kör alakú reflektortól, hogy szép szabályos, kör alakú legyen a vetített képe? Hát akkor biztosan ne a legolcsóbbat válasszuk! A LED-csíkoknál ugyanez a helyzet: akár súroló fénynek használjuk, akár vetül a csóva, nagyon feltűnő a LED-ek nem párhuzamos állásából származó szabálytalanság… Kicsit olyan, mintha a tánckar képtelen lenne szabályos sorokba, oszlopokba állni a színpadon…

Színkeverés

Az integrált LED-ek meghozták a az RGB világtól való elszakadás lehetőségét is, és bár az integrált LED-ek előtt is voltak már hidegfehér, illetve ambersárga LED-ek, mint a vörös, zöld, kék kiegészítői egyes reflektorokban, természetessé csak a “mindent egybe” LED-ek immáron visszavonhatatlan térhódításával váltak. Az, hogy miért jó, hogy 4-5-6 színű a LED-ünk (akár RGBAWuV) legyen egy későbbi cikk témája, most koncentráljunk az árkülönbségekre, az olcsósággal járó tipikus problémákra!
Ahogy egyre több színt integrálnak egy LED-chipbe, úgy nő annak a mérete is, így a színek keverésénél fokozódhatnak a gondok! (lásd előző pont). Ráadásul a sok-sok csatorna kezelése is megerőltető lehet, főleg ha egy LED-bar minden pixele külön vezérlődik… (nem a kontroll-oldalról van itt most szó, egyszerűen a reflektor saját számítási egysége képtelen lesz egy folyamatos dimmelésre (tipikus olcsó-lámpa hiba, lásd még a 3. részben), sőt akár hibázik is, ami pedig látványos színhibához vezet!
Ha a LED-lapka mérete nő, akkor az optikája is egyre nagyobb lesz, és bár a teljesítmény is egyre nagyobb (ma már 20W/LED körül járunk), mégis a méretek növekedése (és a hatásfok romlása miatt) nem biztos, hogy a legnagyobb watt-értékeket mutató lámpáknak – és főleg nem a legtöbb színből keverőknek lesz a legnagyobb fényereje.
És ha már fényerő… A hangzatos 4-5-6 színű LED-ek vásárlása előtt mindig gondoljuk át, hogy mire fogjuk a lámpát használni. Mert ha tipikusan alapszíneket vetítünk, akkor azzal, hogy van benne amber, meg fehér, meg esetleg UV is, csak teljesítményt veszítünk. Hiszen a 15W-os LED szép nagy, de ez egy össz-teljesítmény, ha csak a pirosat használjuk, akkor max. 3 wattunk marad. Nem véletlen, hogy a legtöbb profi gyártó mind a mai napig RGBA vagy RGBW termékekkel van jelen a piacon, a fokozás inkább a kínai marketing, mint hasznos funkció! (bár nagyon szép dolgokat lehet pl. az UV-val elérni, erről is fogunk majd írni egy másik cikkben)

Színhőmérséklet-CRI

Mivel a Pro-lighting területeken inkább a színkeveréses lámpák a tipikusak, így részleteiben nem mennék bele a fehér fényű, főleg az olcsón kínált fehér fényű lámpák legtipikusabb problémáiba, csak említés szinten írnék róluk 1-1 sort:
cri_98
Az olcsón kínált fehér fényű LED-es lámpák tipikusan

– már az adatlapjukon is látszik (a korrektebb gyártóknál legalább), hogy egy színhőmérsékletet akár +-10% vagy annál is nagyobb tűréssel teljesítenek, pedig a 2700 a 3000 és a 3300 kelvin között szemmel is jól látható, zavaró eltérés van
– nem a megadott színhőmérsékletet hozzák, vagy óriási szórással produkálják azt (akár az egyes LED-eken is látszik az eltérés, ami több száz kelvin is lehet)
– a CRI területén hazudják a legnagyobbat (ha egyáltalán megadnak színminőséget, pedig anélkül végkép komolyan vehetetlen a termék), mivel ez a legnehezebben észrevehető hiba, ellenőrizhető paraméter (persze csak megfelelő műszer hiányában) Az alacsony CRI és a nagy szórású CRI is (mindkettő tipikus olcsó-lámpa tulajdonság) a színhőmérséklet-érzetre is hatással van, pszichésen zavaróvá teszi a világítást, főleg, ha az nincs hagyományos, pl. halogén fényforrásokkal, vagy akár csak fénycsöves világítással keverve
– Ez utóbbi probléma nagyon gyakran fordul elő a LED-szalagok estében is, de ez megint egy másik írás témája!

Nagyon sok mindenről nem beszéltünk még. A dimmelés, programozás, az elektronika felépítés, a  a power-factor, ami, ha alacsony, akkor nemhogy nem spórolunk az árammal, de lehet, hogy pazaroljuk azt, a csatlakozók, kezelő szervek működése, a build-quality, azaz az építési minőség mind-mind komolyan befolyásolják egy reflektor árát, de sokszor ennél még komolyabban felhasználhatóságát, élettartamát is. Így folytatásunkban ezekkel foglalkozunk!

Írta: admin

Ezt is látnod kell!

A Mixvibes új videó vezérlő szoftvert mutat be!

A roppant intuitív Remixlive (Mac/PC/iOS/Android) szoftver mögött álló óriás, a Mixvibes beharangozta legújabb szoftverét, amivel első látásra …

Vélemény, hozzászólás?